Könyvismertető

            A város, mint történeti probléma kinőtte a helytörténet kereteit, például egy olyan jelentőségű város, mint Nagyvárad története is egyértelműen meghaladja a helytörténet szintjét, hiszen az idők során gyakran az események formálója és nem csak a követője volt. Emiatt a kötetben, az elterjedtebb helytörténeti, vagy helyismereti megközelítés helyett,  a várostörténeti szempont dominál. Ezen belül magába foglalja, nemcsak a hagyományos városéletrajzot, hanem a városok fejlődését összehasonlító, rangsorokat felállító várostörténetet is.

A kötet műfaja várostörténeti kismonográfia és főleg ismeretterjesztő jellegű, de tudományos igénnyel a történész szakmának is szeretne kiinduló pontokat nyújtani.

A mű kezdetektől napjainkig mutatja be a város közel ezer éves történetét, amely meg-megszakított, de mégis szerves folyamatot alkot, felvázolja a város történetének főbb eseményeit és kérdéseit anélkül, hogy részletes elemzésekbe bocsátkozna.

Egy város történetében nagyon fontos szerepe van a környezeti, földrajzi adottságoknak, a történelem általános menetének, de mégis minden város egyedi, meg van a saját lelkülete és szelleme. Ez Nagyvárad esetében fokozottan így van.

A kötetet abban a reményben adjuk közre, hogy hozzájárul a város lakóinak valós identitástudatának megszilárdulásához, az egyes fontos történelmi kérdések jobb megismeréséhez, illetve megoldásához. Azt is reméljük, hogy e mű fontos láncszem lesz történelmi múltunk, illetve a Partium és Biharország fővárosának valódi múltjának megismerésében vagy, hogy fontos oktatási tananyag lehet.

Az igazi váradiak előtt közismert, hogy településüket régen gyakran emlegették „boldog városnak”. Ez ma, a sok évszázados hányódás után némileg furcsán hat. Pedig Nagyvárad történetének az újrakezdés és a mindenkori helytállás az egyik legfontosabb tanulsága és ebből kiindulva megállapíthatjuk: egy város, amely annyiszor talpra tudott állni, a jövőben is boldog lehet. Sőt boldogok lehetnek azok is, akik ennek a rendkívüli városnak a közel ezer éves múltjával, annak dicső és viszontagságos napjaival azonosulni tudnak, és akik megőrizve hagyományait, saját hozzájárulásukkal, ápolják, gazdagítják szeretett városuk értékeit.

                                                                                           Dr. Fleisz János

Várostörténeti kiadvány Nagyváradról

Nagyvárad várostörténete a címe Fleisz János legújabb kötetének, melyet csütörtökön mutattak be a Körös-parti városban.

 A kötetet Pomogáts Béla irodalomtörténész méltatta, aki elsősorban azt emelte ki, hogy más magyarországi vagy erdélyi, hasonló jelentőségű városokhoz képest milyen sovány a rendelkezésre álló könyvészet, ha Nagyváradról van szó. Ez a tény pedig ellentmond annak a szerepnek, mondhatni mítosznak, amit a város a magyar kultúrában és történelemben betölt, fogalmazott Pomogáts. A város története igen zaklatott, többször szinte elpusztult és újjászületett, szakrális „pecsétet” is visel a városalapító Szent László királynak köszönhetően, a török hódoltság alatt, az 1848-as szabadságharc idején és a két világháború között is igen fontos szerepet játszott, ráadásul a magyar irodalomtörténetben is nagy jelentőséggel bírt, magyarázta. Pomogáts Béla szerint éppúgy, ahogy Erdély nem lenne ugyanaz Kolozsvár nélkül, ahogy Debrecen a magyar protestantizmus szellemi központja, Sopron több történelmi időben is a hűség városa, Nagyvárad lelkisége a mindenkori magyar újrakezdést hordozza magában. Ennek az újrakezdésnek a jelenlegi legmérvadóbb dokumentuma pedig épp Fleisz János munkássága – a helytörténész egy élet munkáját szánta rá, hogy a Körös-parti város múltját kutassa.

 

Maga a szerző azt vallja, hogy már másfél évtizeddel ezelőtt, amikor legelső könyvét megjelentette, valami hasonlót szeretett volna írni, mint ez a mostani, és épp az motiválta a tizenhat saját kötet elkészítésére, hogy Nagyvárad története nincs megfelelően feltárva. Mint elmondta, eredetileg egy százötven oldalas kismonográfiát tervezett, de olyan sok eseményt kellett feldolgoznia, hogy végül csaknem háromszáz oldalra rúg a jócskán lerövidített anyag. A kötet egyik érdekessége, hogy a város alapítását az általánosan elfogadott 1092 helyett 1082-re, a monostor létrejöttére teszi. Pomogáts Béla arra figyelmeztette Fleisz Jánost, hogy rá hárul majd a feladat, hogy hiánypótló nagymonográfiát készítsen városáról.

Szerző: Nagy Orsolya http://www.krinika,ro/

Várad, az újrakezdés városa

2011. május 19-én, csütörtök délután a XX. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében dr. Fleisz János: Nagyvárad várostörténete című könyvét mutatták be az Ady Endre Középiskola könyvtárának olvasóteremében.

Pótszékeket kellett hozni, annyian érdeklődtek a csütörtök délután zajlott könyvbemutató iránt. Az egybegyűlteket a szerző, dr. Fleisz János egyetemi tanár, történész köszöntötte, aki elmondta: a rendezvényt a Sapientia Varadiensis Alapítvány és a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) szervezte, a kötet megjelenését pedig a Varadinum Kulturális Alapítvány és közvetve a Communitas Alapítvány támogatta. Ugyanakkor a terem ablak felőli részén berendezett kiállításra hívta fel a figyelmet, melynek keretében azokat a kiadványokat lehetett megtekinteni, melyeket 15 évvel ezelőtt napvilágot látott első önálló kötete óta írt, szerkesztett vagy társszerkesztett.

Derzsi Ákos RMDSZ-s parlamenti képviselő a most bemutatott Nagyvárad várostörténete című könyv kiadójaként volt jelen az eseményen. Ebbéli minőségében azokról a problémákról beszélt, melyekkel napjaink könyvkiadói küszködnek. A kötetről megjegyezte: szerinte olvasmányos mű, érdekes információkat tartalmaz, ha pedig néha egy-egy mondatot többször el kell olvasni, az annak tudható be, hogy hatalmas ismeretanyag kivonatáról van szó.

Váradról első fokon

A könyvet ismertető dr. Pomogáts Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész elárulta: a könyvészetet böngészve tünt fel neki, hogy más városokkal szemben milyen kevés monográfia készült Váradról, mely jelenség ellentmond annak a szerepnek, amit az évszázadok folyamán betöltött a magyar történelemben, illetve művelődéstörténetben. Meglátásában ugyanis Várad mindig a magyar újrakezdés városa volt, minden idegen megszállás vagy pusztítás után talpra tudott állni, és ismét elfoglalta méltó helyét a glóbuszon található azon magyar városok közt, melyek sajátos lelkülettel és eszmeiséggel rendelkeznek. Kijelentette: a dr. Fleisz János által írt könyv nagy erénye, hogy egyfelől átjárja Nagyvárad történelmi mítoszának levegője, másrészt pedig olvasmányosan adatolja azokat a tényeket, melyek a fejlődést örökítik meg. „Benne van minden, amit Nagyváradról tudni kell első fokon”, fogalmazott az irodalomtörténész, aki egyúttal arra buzdította a szerzőt, hogy írjon egy komoly, több mint ezer oldalas nagymonográfiát a partiumi megyeszékhelyről.

Dr. Fleisz János kifejtette: tulajdonképpen ezt a könyvét szerette volna először megírni, de most már nem bánja, hogy különböző okok miatt ez nem jött össze, mert akkor jó néhány olyan forrást nem tudott volna felhasználni, amelyek az utóbbi másfél évtizedben jelentek meg vagy kerültek elő. Különben úgy közelítette meg a témát, hogy egyfelől a város életrajzszerű története is követhető legyen, másrészt pedig úgy próbálta a különböző korokban bemutatni Váradot, hogy viszonyította a többi településhez. A kezdeti időszakba kissé jobban belemélyedt, megpróbálta történészként megírni a sorsfordító eseményeket és egy perspektívát is felvázolt, jelezve ezáltal, hogy Nagyváradnak nem csupán múltja és jelene, hanem jövője is van.

Ciucur Losonczi Antonius http://www.erdon.ro/

Könyvbemutató képei >>>